Kivonat:

A nádi tücsökmadár vedlését 1990-1998 között, az Ócsai Madárvártán fogott madarak alapján vizsgáltuk. Az adott periódus alatt összesen 139 postnuptialis vedlés alatt lévő egyedet fogtunk. Az elsőrendû evezők vedlésének iniciációs pontja illetve a vedlési hullám(ok) haladási iránya alapján, az adatokat három nagy csoportra osztottuk: (a) a deszcendens csoport egyedei az adat-felvételezéskor, az európai énekesekre jellemző deszcendens szekvenciát mutatnak. (b) az excentrikus csoport egyedei az elsőrendû evezők vedlését valamely középső evezővel kezdik és innen az evezők cseréje csak a szárnycsúcs irányába halad tovább. (c) a divergens csoport egyedei a vedlést valamely középső evezővel kezdik és innen a tollak cseréje mindkét irányba - a szárnycsúcs és a test irányába is - tovább halad. Az adatok további elemzésének során az excentrikus csoportot további egységekre bontottuk, aszerint hogy az egyedek pontosan melyik evezővel kezdődik a vedlés. A harmadik (divergens) csoportot kizártuk az analízisből a kis mintaszám miatt. Az első és a második csoportba tartozó egyedek vedlésének időtartamát valamint a tollak cseréjének sorrendjét vizsgáltuk. A vedlés időtartama és sebessége nőtt a cserélendő tollak számának növekedésével. A vedlés kezdésének időpontja kitolódik a cserélendő elsőrendû evezők számának csökkenésével. A nádi tücsökmadár vedlési rendszere a különböző tényezők eredményeként kialakult eltérő vedlési időtartamhoz való alkalmazkodásként jött létre. Három hipotézist tárgyalunk, amelyek magyarázhatják a vedlési rendszer összetettségét. Okozhatják ivari különbségek, egyedi életmentből fakadó különbségek és az ha a vedlés sebessége nem növelhető tovább a lemaradás kompenzálására. Eredményeink alapján a harmadik lehetőséget kizárhatjuk. A nádi tücsökmadár vedlésének teljes megértéséhez további vizsgálatok szükségesek. Különösen fontos lenne a vedlés vizsgálatának költésbiológiával való kombinálása és a vedlés telelőterületen történő monitorozása.