Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.19. (2011) p.64-74.

A kerti poszáta (Sylvia borin) vonulási mintázatának és biometriai tulajdonságainak változása Ócsán 1984-2007 között
Kovács Szilvia, Csörgő Tibor, Harnos Andrea, Nagy Krisztina, Reiczigel Jenő

Cikk letöltése: [pdf] (818 Kb)

Kivonat:

Az utóbbi időben sok madárfaj – például a kerti poszáta – elterjedése és vonulásának fenológiája megváltozott, feltehetően a klimatikus tényezők változásának hatására. Ennek vizsgálatához az Ócsai Madárvártán, függönyhálóval, standard módszerekkel befogott 6760 kerti poszáta egyed 24 év során gyűjtött adatait használtuk. A korcsoportokat külön kezeltük. Vizsgálatunkban több, a szakirodalomban is gyakran alkalmazott (elsőnek, illetve utolsónak fogott madár érkezési ideje (FAD: First Arrival Date, LAD: Last Arrival Date), átlag, medián, lineáris regresszió) és néhány újabb módszert (kvantilis regresszió, kernel-simítás) is alkalmaztunk a madarak érkezési idejének becslésére. A változás kimutatott mértéke erősen függött az alkalmazott módszertől, mivel az egyes mutatókat a kiugró értékek és a nem véletlenszerű adathiányok különbözőképpen torzíthatják, és jelentésükben is különbségek vannak. A kerti poszáta tavaszi érkezési idejét vizsgálva az első érkezésnél, a kernel-simítással meghatározott vonulási csúcsnál és kvantilis regresszióval találtunk szignifikáns eltolódást a vizsgálati időszak alatt, a tavaszi vonulás időzítése korábbra tolódott. Az őszi vonuláskor az öreg madarak gyorsabban összegyűjtik a megfelelő mennyiségű zsírt a vonuláshoz, és korábban elvonulnak, mint a fiatalok. Az őszi vonulás esetén az öreg madaraknál csak a 10%-os kvantilis regresszióval találtunk szignifikáns változást, az öreg madarak őszi vonulásának időzítése a 24 év során nem változott. A fiatal madarak őszi vonulása az összes módszerrel nézve szignifikánsan későbbre tolódott. Elemzéseinkből kiderült, hogy megváltozott az átvonuló állomány összetétele a vizsgálati időszak alatt: az átlagos raktározott zsír és a testtömeg csökkent, az átlagos szárnyhossz viszont nőtt. Ennek oka valószínűleg az, hogy az elmúlt évtizedekben a faj elterjedési területe a klímaváltozás hatására észak felé nőtt, így az utóbbi években egyre több az északi eredetű, hosszabb szárnyú átvonuló madár. A hatást tovább erősítheti, hogy a Szahara kiterjedése egyre nagyobb, így a madaraknak egyre nagyobb utat kell átrepülniük táplálkozás nélkül, és mivel a hosszabb szárnyú madarak energiatakarékosabban repülnek, ezért a túlélési esélyük nagyobb.