Kivonat:

A parciális vonuló fajok gyorsan reagálnak az időjárási tényezők változásaira: módosul a vonulási mintázatuk. A változások vizsgálatához az Ócsai Madárvártán 1984–2007 közötti teleken etetőnél, standard módszerekkel fogott 6226 zöldike adatait használtuk fel, melyből 246 volt a helyi költő. A hat napnál később visszafogott madarak száma 638. Eredményeink szerint szélsőségesen enyhe vagy hideg teleken egyaránt kevés a madár, ebből arra lehet következtetni, hogy Ócsa a faj középső telelési zónájában helyezkedik el.
Minél hidegebb a tél, annál több öreg madár telelhet a Kárpát-medencében. A költőállomány egyedei közül, a fiatal madarak aránya a telelőállományban – a vizsgált időjárási paraméterek közül – az előző téli csapadékkal mutat összefüggést. Az Ócsán költők helyben telelő állományában a szubdomináns egyedek – fiatalok, tojók – aránya csökkent az előző téli átlagos csapadékmennyiség növekedésével.
Az előző esetben a délebbi telelőterületet választó egyedek nagyobb arányban élnek túl, így a következő generációban kisebb lesz az áttelelők száma. A változások az egyedek aktuális évi időjárásra adott fiziológiás válaszai, vagy evolúciós adaptáció eredményei lehetnek.