Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.19. (2011) p.133-140.

A mosoni túzok (Otis tarda) állomány hosszú távú fenntartásának természetvédelmi problémái
Spakovszky Péter, Pellinger Attila & Burda Brigitta

Cikk letöltése: [pdf] (2334 Kb)

Kivonat:

A Mosoni-síkon télen mintegy 50, tavasszal 120–140 túzok fordul elő, ez a teljesen elszigetelődött nyugat-pannon túzokpopulációnak a magyarországi része. A populáció élőhelyei beszűkültek, sokfelé meg is szűntek, korábbi több ezres állománya a ’90-es évekre kb. 120 egyedre csökkent. A hatékony védelemnek köszönhetően az egyedszám azóta megháromszorozódott, ennek ellenére nem mondható el, hogy az állomány helyzete kielégítő. Élőhelyük kizárólag intenzív mezőgazdálkodással hasznosított területen van, melyen a számukra megfelelő élőhelyi körülményeket csak jelentős pénzbeli ráfordítással (agrár-környezetgazdálkodási programok mindhárom érintett országban) lehet fenntartani. Az élőhelyek beszűküléséhez és fragmentálódásához vezető emberi tevékenység továbbra is kifejti hatását. A legjelentősebbek ezek közül a következők: 1. erő- és nyersanyagforrások hasznosítása (kavicsbányák, szélerőművek), 2. fokozódó emberi jelenlét (terjeszkedő települések, terjedő szabadtéri sportok, külterületi szórakoztató létesítmények, népszerűsödő madarászturizmus), 3. infrastruktúra fejlesztése (autópálya, szupervasút építése, az úthálózat fejlesztése, forgalom növekedése, sűrű elektromos légvezeték-hálózat, tervezett gázvezetékek), 4. Intenzív mezőgazdaság. Az ezeket a folyamatokat kivédő vagy ellensúlyozó természetvédelmi lehetőségek korlátozottan állnak rendelkezésre. A Mosoni-síkon nincs országos jelentőségű természetvédelmi terület, viszont a 25 715 hektáros Mosoni-sík Érzékeny Természeti Terület, illetve a 13 038 hektáros Különleges Madárvédelmi Terület, a Mosoni-sík Natura 2000 terület kijelölése lehetőséget nyitott különböző túzokvédelmi támogatások, pályázatok megvalósítására, valamint elősegítette a természetvédelmi érdekek érvényesítését különböző tervezési, szabályozási, engedélyezési folyamatokban. A jövőben a faj védelme érdekében hatósági eljárások során szükséges korlátozások a három érintett ország területén végzett összehangolt monitorozás eredményeivel alapozhatók meg.