Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.24(2). (2016) p.18-31.

Where can flood refugees go? Re-distribution of Corncrakes (Crex crex) due to floods and its consequences on grassland conservation in North-Eastern Hungary
Sándor András Boldogh, Tamás Visnyovszky, Zsolt Szegedi, Béla Habarics, Róbert Horváth, Cecília Krajnyák & Szabolcs Lengyel

Cikk letöltése: [pdf] (2589 Kb)

Kivonat:

A haris a nedves gyepek kitüntetett ernyőfaja. A faj napjainkban leginkább mezőgazdasági hasznosítású gyepterületekhez kötődik, ezért hatékony védelme madárbarát gazdálkodási gyakorlatot és agrár-támogatásokat igényel. Habár a legjelentősebb hazai állományok védett területeken költenek, ezen területeket rendszeresen érik áradások, melyek más költőhelyek keresésére kényszeríthetik a harisokat. A védett/támogatott területekről szuboptimális költőhelyekre történő mozgások kockázatosak lehetnek a haris-állományokra, és kihívást jelentenek a védelem számára. Dolgozatunkban négy állomány nagy térbeli léptékű, dinamikus kapcsoltsági rendszerét ismertetjük négy északkelet-magyarországi helyszínen (Aggtelek, Bodrogzug, Szatmár-Bereg, Zemplén) nyolc éven át (1997–2006) gyűjtött 4194 haris-territórium adata alapján. Az összesített állomány 407 és 631 pár között változott, és az első négy vizsgálati évben (1997–2000) viszonylag stabil volt az egyes helyszíneken. A második négyéves periódus végére (2005–2006) azonban a bodrogzugi állomány szinte eltűnt a hosszú árvizek hatására, míg a többi helyszínen a territóriumok száma megduplázódott (Szatmár-Bereg), illetve a háromszorosára (Aggtelek) vagy ötszörösére nőtt (Zemplén). A territóriumok száma és a Tisza április-májusi maximum vízállása közötti korreláció negatív volt a Bodrogzug esetén, és pozitív a többi helyszín esetén, mely arra utalt, hogy az állományok közötti kapcsolatok összefüggésben voltak a vízállással. Adataink ezért alátámasztják azt az elképzelést, miszerint a nyílt ártéri rétek elárasztása révén költőhelyükről elüldözött madarak más északkelet-magyarországi helyszínekre kényszerülnek az árvizes években. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy még nagy, középponti helyzetben levő haris-állományok (pl. Bodrogzug) számára is kockázatokat jelenthet az árvíz, és ezért megfelelő alternatív költőhelyeket kell fenntartani a fajnak. A Magas Természeti Értékű Területek program adminisztratív és anyagi segítséget nyújthat a védelem és a támogatások biztosítására és kiterjesztésére e nagy térbeli léptéken működő dinamikus rendszer fenntartása érdekében. E célból történt meg a madárbarát művelési gyakorlat és az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszerek áttervezése és bővítése újabb, összesen 35 000 hektár területre Északkelet-Magyarországon 2009-ben.