Kivonat:

Az odúban fészkelő madarak költési lehetőségeinek támogatására széles körben használnak mesterségesen kihelyezett költőládákat. A költőládák tulajdonságainak és az élőhely minőségének az elfoglalás gyakoriságára és a madarak költési sikerére gyakorolt hatása azonban további kérdések megválaszolását igényli. Ezért költőládákat helyeztünk ki Anglia több lombhullató erdejébe és megvizsgáltuk, hogy a költőládák vajon véletlenszerű irányokban lettek-e kihelyezve, valamint tájolásuknak és az élőhely minőségének, a környező fák sűrűségében mérve, volt-e hatása azok elfoglalásának arányára és a kék cinege (Cyanistes caeruleus), a széncinege (Parus major), illetve a kormos légykapó (Ficedula hypoleuca) költési sikereire. Eredményeink azt mutatják, hogy a költőládák nem véletlenszerűen, hanem többnyire északi és keleti tájolással lettek kihelyezve, ugyanakkor az elfoglalás aránya egyik fajnál sem mutatott összefüggést a tájolással és a fák sűrűségével. A költési sikert nem befolyásolta a környező fák sűrűsége, sem a kék cinegénél, sem pedig a széncinegénél, viszont a költőládák tájolása igen. Míg a kék cinegék kikelési és kirepülési sikere a délre néző költőládákban magasabb volt más tájolású költőládákhoz képest, addig a széncinegéknél ezeken felül még a fészekalj mérete is nagyobb volt a déli tájolású költőládákban. Eredményeink alapján elmondható, hogy a költőládák tájolásának nagyobb hatása van a madarak költési sikerére, mint az élőhely minőségének. Ez azt is alátámasztja, hogy a természetvédelmi tevékenységek során a költőládákat déli irányba érdemes kihelyezni, hogy a mérsékeltövi madarak számára minél több előny származzon ebből a költési időszakban.