Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.32(1). (2024) p.45-60.

Effects of body mass and taxonomic order on the masses of functionally classified groups of the jaw musculature in birds
D. Charles Deeming, Shannon L. Harrison & Gregory P. Sutton

Cikk letöltése: [pdf] (3305 Kb)

Kivonat:

Az evolúcióbiológusok egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a madárcsőr alakjának evolúciója, a csőr táplálkozás közbeni használata, és különösen a csőr által kifejtett harapási erő iránt. A harapás erőssége izometriát mutat (“pozitívan korrelál”) az állkapocs teljes izomzatának tömegével, azonban eltérések vannak az állkapocs izmok funkcionális kategóriáit illetően az egyes madártaxonok között. Az állkapocs izmainak minőségbeli leírása nem teszi lehetővé a nyitó- és záróizmok elemzését a tekintetben, hogy mennyiben járulnak hozzá a harapás erejéhez. Jelen tanulmány egy metaanalízis a már publikált testtömeg és az állkapocs izomzat tömegének adataira vonatkozóan 10 rendből, 66 madárfaj esetében. Az állkapocs zárásához a közelítő és retractor, valamint az állkapocs nyitásához a lefelé húzó és protractor mozgásban résztvevő izmok tömegeit összegeztük és allometrikus összefüggéseket véltünk felfedezni mielőtt megvizsgáltuk volna a különböző csoportok ezen összefüggésekre gyakorolt hatásait. Az izomcsoportok és az izomcsoporthoz tartozó tömegek eltérnek a különböző madárcsoportok között. Egyes fajok, például a röpképtelen futómadarak relatív kicsi izomtömeggel rendelkeznek, ellenben a papagájok esetében egy további adduktor izom is megfigyelhető. A filogenetikailag kontrollált kapcsolatok a testtömegre és az egyes izomcsoportokra vonatkozóan rendtől függetlenül izometrikusak. Ennek ellenére a kovarianca elemzés szignifikáns kapcsolatot mutatott a rend és a testtömegadatok között. A legtöbb rend alacsony értékeket mutatott a testtömeg specifikus izomtömegre az állkapocsra vonatkozóan, ez alól kivételt csak a Passeriformes (verébalakúak) és a Psittaciformes (papagájalakúak) rendek képeztek. Ezeknek a rendeknek az esetében az értékek háromszor-négyszer nagyobbak, bár a relatív mennyisége a közelítés és visszahúzás során szerepet játszó izmoknak a Psittaciformes rendnél hasonló volt, de a közelítés tekintetében jelentősen nagyobb volt a Passeriformes rend esetében. Az elemzés eredményei rávilágítanak a fajspecifikus adatok hiányára a legtöbb madár esetében, amelyek hátrányosan befolyásolják azoknak az anatómiai jellemzőknek a megértését, amelyek meghatározzák a csőr funkcionális jellemzőit a táplálkozást illetően.