Kivonat:

Jelen tanulmányban a hegyi fakusz (Certhia familiaris) és a rövidkarmú fakusz (C. brachydactyla) éves és napi fogásainak változásait, tartózkodási idejüket, szárnyhosszukat, testtömegüket és kondíciójukat hasonlítottuk össze. A madarakat 2001 és 2023 között, július végétől november első hétvégéig tartó időszakokban fogtuk be. Mindkét faj éves fogásai stabil populációkra utaltak, az enyhébb februári időjárást követő időszakokban több madarat fogtunk be. A két faj költés utáni diszperziós mozgása, vonulása és élőhelyválasztása között hasonlóságokat és különbségeket is kimutattunk. A költés utáni időszakban a hegyi fakuszt nagyobb arányban fogtuk be az erdős, cserjés élőhelyeken, mint a rövidkarmú fakuszt. A hegyi fakusz esetében két őszi fogási hullám volt szeptemberben és októberben, míg a rövidkarmú fakusz esetében csak egy szeptemberi, amelyben elsősorban az egyszer befogott madarak fordultak elő. A három fogási időszakban (július-augusztus, szeptember, október-november) befogott madarak szárnyhossza egyik faj esetében sem különbözött lényegesen, ami arra utal, hogy a költés utáni időszakban jellemző mozgások dinamikája nem magyarázható a nemek, a korcsoportok vagy a populációk különböző diszperziós vagy vonulási viselkedésével. A csak egyszer befogott madarak aránya mindkét faj esetében évente körülbelül kétszerese volt a visszafogott példányok arányának. A területen eltöltött valós idő átlagos hossza a hegyi fakusznál 94,25 nap, a rövidkarmú fakusznál 84,31 nap volt. A minimális tartózkodási idő egyik faj esetében sem függött a madarak szárnyhosszától és testtömegétől. Egyik faj egyedei sem növelték lényegesen zsírraktáraikat a költés utáni időszakban.