Kivonat:

Az erdei szalonka rendszeres fészkelő a Kárpát-medence erdős vidékein. Az elmúlt évszázadban több szakirodalmi feldolgozás is napvilágot látott a faj kárpát-medencei elterjedésére és költésbiológiájára vonatkozóan, ezek azonban figyelmen kívül hagyták az 1894 és 1926 között a Magyar Ornitológiai Központ koordinálásában gyűjtött tavaszi visszaérkezési adatokat közlő éves jelentéseket, amelyekben 379 fészkelési adatot is említettek Ausztria, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna mai területéről. Az adatok többsége a Kárpátokból, kisebb része középhegységi és dombvidéki erdős területekről származik. Síkvidéki területeken kifejezetten ritka volt, az ottani adatok többsége ártéri erdőkből ismert. Az adatok térbeli eloszlása némiképp ellentmond az utóbbi évek összefoglaló munkáiban leírtakkal, ugyanis az Északi-Kárpátokból és a Keleti-Alpokból ezek a források kevesebb fészkelésről számolnak be, ellenben a legtöbb adat Erdélyből származik. A fészkelési adatok időbeni eloszlása megegyezik az eddig publikált eredményekkel, néhány esetben február végén és március elején is találtak fészket, de a fészkelések csúcsa áprilisban volt, május második felében pedig már csak kis számban jelezték fészkelését. A tengerszint felett magasabban fekvő területeken szignifikánsan későbbre estek a költések, mint az alacsonyabban fekvő régiókban. Az újabb eredmények mellett is megállapítható, hogy a faj kárpát-medencei fészkeléséről még napjainkban is hiányosak az ismereteink.