Kivonat:

A kerecsensólyom (Falco cherrug) egy globálisan veszélyeztetett madárfaj, és Magyarország ad otthont Európa második legnagyobb nemzeti állományának. Az állomány történelmi mélypontját valószínűleg az 1970-es évekre érte el, amikor a becslések szerint mindössze 15–30 pár élt az ország területén. Az intenzív állományfelmérési és természetvédelmi erőfeszítések 1980-ban kezdődtek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a nemzeti park igazgatóságok együttműködésével. Jelen tanulmányban a magyarországi kerecsensólyom-populáció helyzetét mutatjuk be 1980 és 2024 között. Az elterjedési terület terjedésével párhuzamosan a populáció mérete is növekedett, és az ismert territóriumok száma évente átlagosan 8%-kal emelkedett. Az ismert populáció történelmi csúcsát 2024-ben érte el, amikor 200 territóriumot fedeztünk fel, és 177 sikeres pár összesen 530 fiókát nevelt fel. Összesen 4429 költési próbálkozást követtünk nyomon Magyarországon a 45 év alatt, amelyek közül 3467 sikeres költés során 10319 fiókát regisztráltunk. A populáció költési sikerességi mutatói általában stabilak maradtak, kisebb ingadozásokkal. Az éves átlagos (±SD) sikerességi arány 0,76 (±0.14), míg az átlagos fészekaljméret 2,94 (±0.29) volt, ami összességében 2,26 (±0.49) produktivitást eredményezett. Az 1990-es években bekövetkezett társadalmi-gazdasági változásokat követően a kerecsensólymok költőállománya a hegyvidékekről az alföldi területekre helyeződött át. Ezt az elmozdulást a ragadozómadarak üldözésének csökkenése, az élőhelyváltozások, valamint a hegylábi területeken a kulcsfontosságú zsákmányfajok elérhetőségének visszaesése idézte elő. 1986 és 2015 között összesen 24882 zsákmányállatot sikerült azonosítani, amelyek 164 különböző taxonba tartoztak. A táplálkozási vizsgálatok eredményei alapján négy faj kiemelkedő szerepet játszott a kerecsensólymok étrendjében Magyarországon: a házigalamb (Columba livia f. domestica), az ürge (Spermophilus citellus), a seregély (Sturnus vulgaris) és a mezei pocok (Microtus arvalis). A leggyakoribb zsákmánycsoportot alkotó galambfélék állománya nem mutatott jelentős változást, azonban az énekesmadarak aránya szignifikánsan növekedett. Még jelentősebb változás volt megfigyelhető az emlősök között, ahol az egykor gyakori ürgeállomány drámaian visszaesett, miközben más rágcsálók és nyúlalakúak aránya növekedett. A magyarországi kerecsensólyom-populáció növekedése 2010 után megállt, de az utóbbi években (2018–2024) ismét enyhe növekedésnek indult, ami reményre ad okot, hogy a következő évtized(ek)ben a populáció még további lassú erősödése lehetséges.