Kivonat:

Annak ellenére, hogy Nyugat-Románia alföldi területei kiváló élőhelyet kínálnak a kerecsensólyom számára, gazdag emlős zsákmánnyal, például az európai ürgével, és e területek közel vannak az erős magyarországi populációhoz, a kerecsensólymok többnyire csak látogatóként jelentek meg a régióban, és kevés fészkelési kísérletet jegyeztek fel 2014 előtt. Ez megváltozott, miután 83 alumínium fészekládát telepítettek magasfeszültségű villanyoszlopokra egy Európai Unió által finanszírozott természetvédelmi program keretében, ami elősegítette a sólymok megtelepedését és gyors populációnövekedést eredményezett. Tanulmányunk, amely a 2016–2023 közötti időszakot öleli fel, a populáció változásait elemezte, különös tekintettel a fészekládák foglaltságára, a fészkelési sikerre és a fiókaszámra. Vizsgáltuk továbbá egyes magyarázó változók hatását általános lineáris (vegyes) modellek segítségével. 2023-ra a populáció 43 párra nőtt, a foglalt fészekládák közötti legközelebbi szomszéd távolság a második évi 9,9 km-ről 6,1 km-re csökkent 2023-ban. 255 költési kísérletet értékeltünk ki, amelyből 192 volt sikeres, 794 fiókát eredményezve, míg 63 kísérlet sikertelen volt. Az átlagos fészkelési siker 0,752±0,432 (n = 255), az átlagos fiókaszám sikeres páronként 3,135±1,15 (n = 192), az összes szaporodási kísérletre vonatkozó átlagos fiókaszám pedig 2,361±1,682 (n = 255) volt. Az eredmények arra utalnak, hogy a fészekládák foglaltsága pozitívan korrelált a legközelebbi település távolságával, a 10 km-en belüli összes füves terület nagyságával, továbbá az öt km-en belül található ürgekolóniák számával. A fészekládák távolsága a legközelebbi ürgekolóniáktól jelentősen és negatívan befolyásolta a fészkelési sikert. Eredményeink megerősítik, hogy ha az egyetlen korlátozó tényező a fészkelőhelyek hiánya, a fészekládák telepítésével gyorsan létrehozható egy egészséges populáció. Ezek az eredmények hozzájárulnak a jövőbeli kerecsensólyom-védelmi beavatkozások hatékonyabb tervezéséhez.