Kivonat:

A gyurgyalagok táplálékösszetételét a fészek előtt álló beülő fákhoz szállított táplálék fotózásával elemeztük 2011–2013 között három magyarországi gyurgyalag telepen: Albertirsa, Pócsmegyer és Nagykarácsony határában. Valamennyi kolóniánál a költési időszakban, elsősorban fiókanevelési időszakban végeztük a vizsgálatokat, és a hordott rovarokat a digitális képek alapján határoztuk meg. A három év alatt 25 alkalommal végeztünk adatgyűjtést, és a több ezer készített felvételből 805 bizonyult elemzésre alkalmasnak. 775 képen a hozott táplálék azonosítása legalább rend szintig lehetséges volt. A három kolónia összesített eredményei alapján a hártyásszárnyúak (50%) és szitakötők (17%) voltak a leggyakrabban fogyasztott rovarok, míg a bogarak, egyenesszárnyúak, lepkék és kétszárnyúak egyenként nagyjából a táplálék 7-9%-át tették ki. Ugyan az egyes kolóniákon mindenütt a hártyásszárnyúak voltak a leggyakrabban fogyasztott rovarok, határozott különbségeket észleltünk a többi fogyasztott rovar részarányában. A pócsmegyeri kolónia táplálékában, feltehetőleg a közeli Duna ártéren található vízi élőhelyeknek köszönhetően, csaknem ugyanolyan arányban képviseltettek a szitakötők, mint a hártyásszárnyúak, míg az egyenesszárnyúakat meglepően alacsony arányban fogyasztották. A szárazabb környezetben található, mezőgazdasági művelésbe vont területekkel és rétekkel körülvett albertirsai telep esetében a hártyásszárnyúak alkották a táplálék felét, a szitakötők, egyenesszárnyúak és kétszárnyúak hasonló arányban szerepeltek a táplálékban. A lepkék megközelítőleg 8%-át tették ki a gyurgyalagok táplálékának mindhárom kolóniában. A tanulmány rovarökológiai szempontból értékes adatokat nyújt arra nézve, hogy mely rovarfajok szerepelnek a gyurgyalagok táplálékában, továbbá durva becsléseket tehetünk az egyes taxonokat, illetve szerencsés esetben egyes fajokat sújtó predációs nyomásra.