Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.26(1). (2018) p.89-94.

Habitat selection of the Great Bustard (Otis tarda) in Körös-Maros National Park
Zoltán Szenek & Zsolt Végvári

Cikk letöltése: [pdf] (2191 Kb)

Kivonat:

A túzok (Otis t. tarda L.) élőhelyválasztása és az élőhelyfoltok alakja, mérete, művelési ágankénti összetétele és táji szerkezete közötti összefüggéseket vizsgáltuk 2015-ös előfordulási adatok alapján a Körös-Maros Nemzeti Park területén. A vizsgálat célja egy olyan módszer bemutatása, mely a fajok élőhelyeinek nem növényzeti jellegű összetételére koncentrál, hanem annak geometriai sajátosságai közötti összefüggéseit vizsgálja. A vizsgálatokat a tájmetria eszköztárával végeztük, amely a tájat alkotó elemek területi mintázatának elemzésével ökológiai alapú tájleírást tesz lehetővé. A tájban vizuálisan elkülöníthető egységek számszerű vizsgálatával foglalkozik, amely minden esetben egy adott felszínborítási kategória összefüggő területrészleteit tartalmazza, zavaró vonalas létesítmények nélkül, létrehozva így a legrészletesebb folttérképet. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgálati területen nincs szignifikáns különbség az élőhelyül választott területegységek alaki tényezőjében. A térségben a túzok területválasztása nem az alaki mutató függvénye. A vizsgálat eredményei alátámasztják, hogy az eredetileg nagy, nyílt sztyeppei területeket kedvelő faj élőhelyei feldarabolódtak, a nagy összefüggő felszínborítási formák megszűntek. A megfigyelések 90%-a 10 és 300 hektár közötti élőhelyfoltokra esik, annak ellenére, hogy 300 hektárnál nagyobb, összefüggő tájfoltok is rendelkezésre állnak. A vizsgálati területen az összefüggőségi értéke kiváló létfeltételeket számszerűsít, melyet a táj rendkívül mozaikos jellege és a tájfoltok egymáshoz viszonyított kis távolsága okozhat. Ezek alapján kijelenthető, hogy a vizsgált populáció nem egy maradványterületen, hanem a faj számára kiváló létfeltételeket biztosító kultúrtájban él. A túzok tehát viszonylag jól alkalmazkodott a megváltozott természeti körülményekhez, amely fennmaradásának alapját jelentheti. A kutatás kiterjesztésével más élőhelyekre, több évre visszamenő adatsorok vizsgálatával lehetőség adódik különböző adottságú életterek egymással való összehasonlítására, mellyel további értékes, a faj nemzetközi megmentését célzó intézkedések meghozatalára nyílhat lehetőség.