Scientific Journal of the BirdLife Hungary

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos folyóirata

Ornis Hungarica. vol.27(2). (2019) p.20-58.

The mystery of Anser neglectus Sushkin, 1897. Victim of the Tunguska disaster? A Hungarian story
Jacques Van Impe

Cikk letöltése: [pdf] (2925 Kb)

Kivonat:

A Shushkin-ludat (Anser neglectus) az orosz ornitológus, Prof. Peter Shushkin különálló fajként írta le 1897-ben Bachkortostanból, amelyet jelentős felfedezésnek tekinthetünk. Azonban a faj költőterületét sohasem sikerült megtalálni. Azóta hosszas vita folyik az Anser neglectus taxonómiai helyzetéről. A taxonómusok álláspontja szerint az Anser neglectus az A. fabalis Lath. csoportjába tartozik az A. fabalishoz való hasonlatossága alapján. 

A 20. század elején nagy mennyiségben figyeltek meg Shushkin-ludakat három telelőterületen: a Bachkortostani Köztársaság két taván, az Üzbég Köztársaságban található Taskent szomszédságában és a Hortobágyon. Sajnos a taxonómusok nem vetették össze alaposan az Anser neglectusnak az ezen területeken való korábbi megfigyeléseire vonatkozó orosz és magyar cikkeket, ugyanis ezen gazdag források olyan jellemzőkre térnek ki, melyek alapján komolyan kétségbe vonható az Anser neglectusnak az A. f. fabalis alfajaként, egyedi variációjaként vagy mutációjaként való besorolása.

A Shushkin-lúd, bár tipikus tajgai vetési lúd típusú, a vetési lúd más formáitól jól elkülönül tollazata, terepi határozóbélyegei és jellegzetes “gege” hangja, csőrmérete, illetve meleg és száraz telelőterületek irányába mutató élőhely preferenciája révén. Ennél fogva az A. neglectust önálló fajként kell tekintenünk Stegmann (1935) és Stegmann (in: Schenk 1934) meghatározásai alapján, ha a Tobias et al. (2010) által megfogalmazott madárrendszertani kategorizálást követjük.

1908 és 1911 között a Hortobágyon becslések szerint 150 ezer A. neglectus is telelt. A másik két telelőhelyre vonatkozóan ebből az időszakból nem ismertek állománybecslések. A. utolsó élő példányokat a budapesti állatkertben 1934-ben látták. Azóta az A. f. fabalis és az A. s. rossicusneglectus” típusú (azaz A. f. fabalis és A. s. rossicus, A. neglectusra emlékeztető láb- és csőrszínnel) egyedeket szórványosan figyeltek meg mindkét taxon fészkelő- és telelőterületein.

A valódi A. neglectus kihaltnak tűnik. Váratlan eltűnése kapcsolatba hozható a Tunguszka-eseménnyel, vagyis az 1908-ban bekövetkezett, genetikai mutációkat eredményező katasztrófával. Ez a hipotézis tűnik a legvalószínűbbnek a kihalást magyarázó hipotézisek közül.