Kivonat:

Az időjárás- és klímamintázatok fehér gólya produktivitására gyakorolt hatásait elemeztük 1958–2017 közötti magyarországi adatsorokon i) lineáris kevert modellekkel (LMM), ii) LMM, kiterjesztve egyetlen random hatású változóval vagy beágyazott kombinációval, iii) LMM, kiterjesztve egyetlen fix hatású változóval és iv) a kiválasztott változókkal additív modellben. Az előzetes szelekció során a következő klimatikus változókat azonosítottuk alapvető jelentőségűnek: márciusi átlaghőmérséklet, márciusi csapadékösszeg, áprilisi átlaghőmérséklet, júniusi átlaghőmérséklet, júniusi csapadékösszeg (negatív előjellel), júliusi átlaghőmérséklet. A kirepült fiókák átlagos számának 59 év során bekövetkezett enyhe emelkedése lehet az átlaghőmérséklet emelkedésének következménye, de önmagában nem elég erős bizonyítéka annak, hogy a klímaváltozás általában pozitív hatással van a fehér gólya produktivitására. A magasabb hőmérséklet és a több csapadék kedvezőbb, valószínűleg a magasabb biomassza miatt, ami több táplálékkal szolgál, de a sok csapadék kedvezőtlen addig, amíg a fiókák hőszabályozása nem elég fejlett. A csökkenő csapadékmennyiség okozhatja az alkalmas táplálkozóterületnek számító vizes élőhelyek eltűnését. Az extrém időjárás hatásairól alkotott ismeretek fontosak abban, hogy kiegészítik a klímaváltozás által alkotott képet.