Kivonat:

Az Erdei Szalonka Teríték Monitoring keretében tavaszi mintavétel során (2010–2019-es évek) Magyarországon gyűjtött erdei szalonkák (n=23539 pld.) vonulásának tér- és időbeli mintázatát vizsgáltuk. Eltérés mutatkozott a faj tavaszi vonulásának időbeli lefolyásában Magyarország nyugati és keleti régiója között. A nyugat-magyarországi vármegyékben a vonulás minden esetben korábban kezdődött, Somogy vármegyéhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a fő vonulási időszak – vagyis a 25% és 75%-os kumulált mintavételi küszöbérték közé eső időszak – átlagosan egy hetes késéssel vette kezdetét. Megvizsgáltuk, hogy a földrajzi okok mellett az időjárási tényezők milyen hatást gyakorolnak a vonulás tér- és időmintázatára, amihez a vonulás tetőzést megelőző és az azt követő héten regisztrált Péczely-féle makroszinoptikus helyzetek megoszlását vettük alapul. Az időjárási szélsőségektől mentes években a vonulási időszakot a semleges (80,0%) makroszinoptikus helyzetek jellemezték, a kedvezőtlen (9,5%) és a kedvező (10,5%) állapotok ritkábban fordulnak elő. Az időjárási anomáliával terhelt években (2013, 2016, 2018) a kedvezőtlen makroszinoptikus helyzetek (81,3%) határozták meg a tavaszi vonulás karakterisztikáját. Az időjárási anomáliák (viharos széllel, jelentős havazással járó makroszinoptikus állapotok) a tavaszi szalonkavonulás időbeli lefolyására gyakoroltak hatást, azonban a regionális különbségek az időjárási viszonyoktól függetlenül minden évben jelentkeztek, tehát az erdei szalonka tavaszi vonulása Magyarország dunántúli és északkeleti régiójában fáziskéséssel zajlik le.